Árnyékhatalom és értetlenség | Heti Feledy

Sziasztok! 

A választási szuperév a múlt hétvégén a bolgár és a grúz parlamenti választást hozta magával, tele tanulságokkal. A november 5-i amerikai Election Day közeledtével szépen jönnek az újabb és újabb exkluzív anyagok. Most Elon Musk és Putyin beszélgetéseiről szivárogtattak, ami egy elgondolkoztató beszámoló arról, hogy a világpolitika szereplői közé hogyan kéne helyesen felfestenünk a corporate világot. Megfelelő ütemérzékről tesz tanúbizonyságot így a Feledy-podcast, ahol Király Júliával, az IBS oktatójával és közgazdásszal pont arról beszélgettünk, hogy a nemzetközi pénzpiac hogyan vált a világpolitika tényezőjévé.

🗺️ Külpolitika-fejsúlyos 10 nap jön. A jövő hét csütörtökön Budapesten tartják az Európai Politikai Közösség esedékes csúcstalálkozóját az informális állam- és kormányfői 27-es találkozó előtt. Erről a macroni kezdeményezésről írtam korábban, a lényege, hogy EU tagság nélkül szeretné megszervezni az európai soft powert, vagyis a szomszéd országokban való uniós befolyást. Nem lehet mindenki rögtön tag, viszont az együttműködésre, befektetésekre, jogbiztonságra lenne igény, nem is kicsi; ahogy ellenséges harmadik országok szintén tolják az érdekeiket a Balkánon, Moldovában és Észak-Afrikában is. 

• 🇲🇩 Moldova. Ehhez képest tanulságos volt, hogy alig egy hajszállal csúszott át a moldovai népszavazáson az EU-bővítést támogató álláspont. Az elnökválasztáson második fordulót kell tartani, mert a nyugatbarát Maia Sandu nem vitte el az abszolút többséget. A moldáv kampánybefolyásolás egyértelműen orosz oldalról történt, nyilván nem sikertelenül, de tény, hogy nincs elsöprő többsége a Dnyeszteren túli területtel küszködő országban az EU-tagságnak. Bár szeretnénk hinni, hogy mindenki az EU-ba törekszik, ez már nem a 2000-es évek hangulata. 

• 🇬🇪 Grúziában (Georgia) a hétvégén a választások a Grúz Álom nevű párt győzelmét hozták, amely pragmatikusan áll az orosz kapcsolathoz: az országnak nincs közös határa az Unióval, így még inkább óvatosan kell manőverezniük, főleg, hogy 2008-ban háborúztak utoljára Moszkvával, és azóta is két “szakadár régió” orosz ellenőrzés alatt áll. A háborút elkerülni akaró üzenetekkel ment tehát a Grúz Álom, amely májusban azért volt a demokráciakritika célkeresztjében, mert bevezette az ügynöktörvényt az országban. Több mint egy évtizede hatalmon vannak, nem akarnák pont most átadni. Bendarzsevszkij Anton bejegyzését ajánlom, aki a szokásostól eltérő olvasatot ad a grúz-orosz viszonyról. Kolozsi Ádám a mostani helyzetről írt összefoglalót: a grúz elnök választási csalást kiált és mozgósít; az EU nem fogadta el az eredményt, viszont Orbán három miniszterével együtt már hétfőn Tbilisziben volt.

• Hárompárti baloldali koalíció jöhet Litvániában, folytatva azt a trendet, hogy a covid-környékén hatalmon lévő kormányok többségükben bukdácsolnak az elmúlt években. A Telex részletes térképes elemzése itt. 

• 🇷🇺 Julija Navalnaja a Die Zeit német lapnak adott interjút: jó pár megfogalmazása leizzasztott egyes nyugati olvasókat, amikor mondatai között az orosz nemzeti érzés erősen átjött. Börtönben megölt férjének emlékiratai egyébként most jelentek meg magyarul.

Korrekció: Rosszul írtam a múlt héten, hogy nemmel szavaztak volna az ukrán támogatási csomag kapcsán a Fidesz-képviselői és Magyar Péter. A helyes fogalmazás az lett volna, hogy “nem szavaztak”, tehát nem adtak le érvényes szavazatot aznap: a Fideszesek így döntöttek, míg Magyar Péter nem volt jelen a szavazáson, a többi Tiszás pedig tartózkodott. Köszönöm az észrevételt! 

🇧🇬 Vasárnap választás volt Bulgáriában. A hetedik három év alatt. Ilyen az, amikor nem jön össze a kormányzóképes koalíció sokadjára sem. A választáson Bojko Boriszov GERB-pártja ugyan többséget szerzett, második helyen az antikorrupciós-nyugatos agendán futó PP-DB, míg a harmadik az ultranacionalista és oroszbarát Újjáéledés lett. A választók egyre nehezebben mozgósíthatóak, 37%-a ment el szavazni.

• Elfek. Bizony nemcsak trollok színesítik a választásokat a 21. században, hanem az elfek is, akik a jó ügyért harcolnak online. A “BG elfek” most egy 200 fős listát hoztak nyilvánosságra, akik elvileg Peevszkinek, egy párttal is rendelkező oligarchának vásároltak szavazatokat. Hogy mennyiért? Mit gondol az olvasó, manapság mennyit ér egy szavazat? A hírek szerint 250 euróig mehettek az árak, de volt, ahol elég egy köbméter tüzifa.

• Boriszov, az évek óta tartó politikai válság legnagyobb túlélője, és pártja, a GERB a háttérben a vádak szerint éppen Deljan Peevszkivel szervezkedik, akit a britek és az USA is már évekkel korábban büntetőlistázta, ezzel szemben az EU meglehetősen elnéző a bolgár oligarcháknál, holott feltételezhető, hogy uniós források is áldozatul esnek a korrupciónak. 

• Inyenceknek: a BG Elfek oknyomozásának korábbi infografikája a Török Áramlat gázvezeték kapcsán az oroszok befolyásáról, szaúdi részvételről és a bolgár politikai elit kooptálásáról. 

🕵️ Nyomozások. Közép-Európa készül a cseh választásra a következő ősszel. A Politico szerint Orbán csapata erősödhet, ha Babisból miniszterelnök lesz. A cseh nyomozók és az Európai Ügyészség ugyanakkor közösen akciózott pénteken a Penam nevű vállalatnál, amely pont Andrej Babis Agrofert birodalmának része. Már 2022-ben megvonta a minisztérium a 3.9 millió eurós támogatást a Panemtől, amely egy olyan toasztkenyér-innovációra számolta el azt, amelyet a cégháló más részein már bevezettek - legalábbis a vád szerint. A 3.9 millió eurós támogatást tehát a cseh államkasszának vissza kellett fizetnie az Unió részére, most pedig megpróbálják behajtani a vállalaton. 

• K3. A visegrádi négyek helyett összeülő komáromi hármak nem erről beszélgettek. Vucic és Fico találkoztak ugyanis Orbánnal egy migrációs témájú fórumon a komáromi erődben, meglátjuk, hogy ebből a formációból lesz-e folytatás. Még az sem kizárt, hogy egy Ausztriában visszatérő Sebastian Kurz (vannak ilyen hírek Bécsből…) csatlakozna hozzájuk. Ez előtt járt Orbán Párizsban Macronnál és Le Pennél. 

• A demokráciaproblémák viszont nem csak a régiót érintik. Olaszországot rázta meg az ügy, miszerint 15 terrabájtnyi (az elég sok) bizalmas és rendőrségi adattal üzletelhettek évek óta az olasz hatóságok szeme előtt, többek közt egy volt magas beosztású rendőrtiszt közreműködésével. Az érintett Eqalize cég tulajdonosait a milánói ügyészek most vizsgálják.

  
  

Orbán Viktor a Facebookon a csoportfotón.

🐪 A karaván mégis halad. A narratívaháborúk mellett még vannak országok és döntések, amelyek a NATO-értelemben vett nemzeti érdekek mentén születnek meg - például Szlovákiában is. Pozsony hat darab izraeli légvédelmi rendszert vásárol 554 millió euró értékben (Barak MX), részben pont az orosz fenyegetésre hivatkozva döntött így a Fico-kormány.

• Ahogy azt múltkor írtam, a BRICS helyett valójában az Ellenállás Tengelye (Axis of Resistance: R-CINK, vagyis Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea) az, ahol a valódi nyugatellenes együttműködés már csúcsra jár. Most derült ki egy WSJ oknyomozás során, hogy a jemeni húszik orosz segítséget kaptak a Vörös-tengeren hajózó tankerek targetálásában, bemérésében, a rakétacsapásokat segítendő. Az oroszoknak amúgy is jó, ha felmegy az olaj ára, és közben még Irán felé - akik a legfőbb támogatói a húsziknak - is elszámolhattak egy jó pontot. Nem szólva arról, hogy az orosz gázról lecsatlakozó EU így drágábban hozhatja be az öböl-menti LNG-t.

Az 1939-es eseményen készült fotó.

Forrás: X/HistoryinPics [ https://x.com/HistoryInPics/status/419117970204684288 ]

💻 A valóság visszavág? A puerto ricoi származású Ricky Martin a 16 millió követőjével megosztotta a fenti humoristát azzal, hogy “mit gondolnak rólunk Trumpék”, de Jennifer Lopez 250 milliós insta-táborával hasonlóan lépett, Ariana Grande 376 millió követővel szintén Harris mellé sorolt. Kérdés, hogy Trump 17 podcast fellépése, az insta-ellenállás illetve a valóság milyen viszonyba kerülnek végül november 5-ig. 

• Ezra Klein podcaster szupersztár remek összefoglalót írt arról, hogy Trump számos pszichológiai (és gyakran felületes) elemzése lényegében felesleges, mert Trump legnagyobb előnye egy egyszerű személyiségjegyből adódik, mégpedig abból, hogy egyes mondatait, cselekedeteit nem mérlegli a társadalmi normák szerint, tehát nem is akarja, nem is tudja korlátozni saját magatartását és gondolkodását. (conscientiousness vs disinhibition spektrumon az utóbbibanl extrém Trump szerinte).

• Amit kimond, az sok helyen döbbenetet váltott ki, de éppen ez vitte előre. Hiába szállt bele John McCainbe, hogy a “valódi háborús hős nem esik fogságba”, megúszta, ahogy a végtelen további botrányt is. Immár a 27. női áldozat állt elő a héten azzal kapcsolatban, hogy molesztálta. Az Axios listája a többi esetről itt olvasható. 

• Az önkorlátozás hiánya politikai erővé vált a kezében. Ez egyben viszont legnagyobb ellensége is, hiszen előfordulhat olyan helyzet, amikor ez visszaüt. Kérdés, hogy a Madison Garden ilyen lesz-e, vagy egy nemzetközi tárgyaláson Putyin, Hszi vagy mások hogyan használják ezt ki. 

• Daniel Drezner politológus 2020-as könyve a “Toddler in Chief” címmel jelent meg - kb. Bébi-főparancsnok - amelyben összegyűjtötte, hogy Trump munkatársai a Fehér Házból hogyan érezték azt, mintha egy kamasszal lenne dolguk, akit nem lehet egyedül hagyni.

• Trump a Mekiben: erről és sok másról beszélgettünk a legutóbbi #Amerikánóban! 

📱 Forró vonal Musknál. Elon Musk életrajzból tele a padlás, mégis hiányzott az a rész, amelyet most a Wall Street Journal hozott nyilvánosságra: miszerint többször is egyeztetett a nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkező cégvezér Vlagyimir Putyinnal. Sőt, még bőven a háború előtt a szovjet-orosz rakétaipar csodájára járt Moszkvában, ahol egy vodkázás alkalmával eszméletlenre itta magát. 

• Putyin egy alkalommal megkérte a beszámolók szerint Muskot, hogy ne aktiválja Starlink rendszert Tajvan fölött, ezzel szívességet téve szövetségesének, Hszi elnöknek. Később megjelentek a hírek, hogy az oroszok is használják talán a Starlinket. 

• Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elismerte, hogy telefonon beszélt Musk és Putyin, az űrről és egyéb jövőbeli technológiákról. Igaz, Musk beszélt az argentin Mileivel vagy éppen a brazil Bolsonaróval is. Máskor úgy tűnik, további oroszokkal is párbeszédbe léphetett, így többek közt pont azzal a Kirijenkóval, aki aztán az X-en terjeszett orosz propagandát. Azon az X-en, amin pár hónapja a Tucker Carlson által készített Putyin interjúnak adott teret. 

• Musk júliusban állt be Trump mögé, biztosan háromszámjegyű milliós nagyságrendben támogatva kampányát. 

• Tim Walzról pedig most hozta a bulvársajtó, hogy egy kínai kommunista fejes lányának csapta a szelet még bő negyven éve.

Búcsúzóul itt hagyom az Amazon-tulajdonos Bezos véleménycikkét, ahol azon kesereg, hogy nem bíznak már az olvasók a médiában.