Nyár végi fénytörés | Heti Feledy

Sziasztok! Indul az őszi politikai nagyüzem, gyűlnek a hozzávalók egy fordulatokban gazdag 2024-hez. Bár távolinak tűnik, de karácsony előtt jön még pár választás (szlovák, lengyel, holland), Rigában új kormányt kell alakítani, miközben az Európai Bizottságban is beindult a cserebere. Nézzük!

A választásra készülő Hollandia borította a dominót, amelynek eredményeképpen a magyar kormány egyik fő brüsszeli ellenlábasának tekintett Frans Timmermans elhagyja az Európai Bizottságot. Az intézmény alelnökeként nemcsak a klímapolitikáért volt felelős – innen a brüsszeli beceneve, a klímacár – hanem lelkes támogatója volt a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásnak. 2017-ben Szijjártó Péter lemondásra szólította fel egy antiszemitizmussal kapcsolatos vitában.

• A november végi parlamenti választásra tér haza a holland politikus, hogy egy zöld-munkáspárti koalíció vezetőjeként próbálja megszerezni a miniszterelnöki posztot Mark Ruttéval szemben.

• A kiemeltnek tekintett klímaügyet a Bizottságban ideiglenesen a szlovák biztos, Maroš Šefčovič viszi, aki szintén a legnagyobb baloldali politikai csoport tagja, Robert Fico egykori kinevezettje.

• Még nagyobb port kavart, hogy a lemondott Timmermans helyére a hágai kormány egy kereszténydemokratát jelölt, vagyis a jobboldali-néppárti Wopke Hoekstra mehet az Európai Parlament meghallgatására, hogy elfoglalhassa a biztosi széket. Az EP-s szocialisták és zöldek fenik a fogukat.

• Brüsszelben élesedik a harc a gyorsabb klíma intézkedéseket sürgető baloldali és az iparbarát, jóval szelektívebb intézkedéseket támogató jobboldali blokkok között. Timmermans távozása ezt a vitát most tovább élezi.

© Fulton County Sheriff's office

Rabosítás. Nemcsak Trump mugshot fotója járta körbe a médiát (és hozott több mint 7 millió dollárt a kampányának, vagyis 24 milliárd forintot!), hanem Nicolas Sarkozyt is újabb perbe fogták Párizsban, ahol 12 vádlottal együtt felelhetnek azért, hogy elfogadtak-e 54 millió dollár illegális támogatást 2007-ben a líbiai diktátortól, Kadafitól. Nem az első pere Sarkónak, 2021-ben már egy év letöltendőre ítélték korrupció miatt.

Waltz, peca, Libanon. Egyik szomszédunkban még ennél is szebb esetet találunk, ami már a stratégiai korrupció esettárába tartozik. Ez utóbbi egy idegen állam céljai érdekében foganatosított korrupció, tehát nem „pusztán” gazdasági előnyszerzésről van szó.

• Talán emlékszünk még a háború előtti időkből arra, amikor 2018-ban Putyin beugrott az osztrák külügyminiszter-asszony esküvőjére egy waltz-ra. Később a szélsőséges Szabadságpártot is magába foglaló koalíció megbukott az Ibiza-botrányban, tele titkosszolgálati kapcsolatokkal és orosz beszivárgással. Kneissl ekkor a Rosznyeft igazgatótanácsában kapott helyet, hm. A bukott miniszterelnök, Kurz, pedig most ünnepelte augusztus 20-at a magyar kormányfővel.

• Karin Kneissl nem tagadta meg oroszpártiságát: nem sokkal később elhagyta Ausztriát, Libanonban (!) kért politikai menedékjogot (vajon van-e kiadatási egyezmény Bejrút és Bécs között? De mindegy is, hiszen Libanonban alig van érvényesülő államhatalom…) és eközben idén augusztusban oroszországi nyaralásáról jelentkezett be, hogy tudassa a világgal, mennyivel jobb Petrusovóban, mint akár a Seychelles-szigeteken vagy a Maldív-szigeteken.

Karin Kneissl. Az a sas aztán valahogy orosz lett.

Forrás: OECD

Indirekt háború. Ha nem zajlana Oroszország és Ukrajna között a vérontás, lehet, csak megmosolyognánk a hasonló megszólalásokat, ám ez a jelen helyzetben azt demonstrálja, hogy az orosz propaganda minden apróért lehajol.

• Mivel az orosz hadsereg csak egy magára hagyott Ukrajnát tudna legyőzni, mindent megtesz, hogy megossza a NATO- és EU-szövetségeseket.

• 2014 óta dollárszázmilliókat költött Moszkva az európai politikusok stratégiai korrupciójára.

• A propaganda terén nemcsak a dezinformáció és a trollfarmok útján dolgozik, hanem komoly erőfeszítéseket tesznek a háborúellenes politikai erők hangjának felnagyításáért: Németországban ezt tárták fel mind a szélsőjobb, mind a szélsőbaloldali pártok környékén. Franciaországban is próbáltak tüntetéseket gerjeszteni.

• Innentől kezdve lesz geopolitikai kockázat az elkövetkező választási szezon az európai országokban és az EP-ben, hiszen sok pénz és erőforrás érkezhet Moszkvából és Pekingből, hogy befolyásolják a kontinens leendő kormányzatait.

És a csatatér. Az ukrajnai front kapcsán zajlik a hitvita, hogy vajon hol is tart az ellentámadás. Petraeus tábornok Frederick Kagannal írt egy nagyobb cikket a Washington Postba, amelyben többek közt azt hangsúlyozták, hogy a hadviselés nem lineáris, tehát az orosz védelmi vonalakra helyezett nyomás és a mögöttes logisztikai hálózat szisztematikus rombolása hozhat áttörést, de addig a pillanatig ez nem lesz látványos. Az indirekt frontokon ugyanúgy helyt kell állni: a Fekete-tengeren, a gabonaszállításban, a kibertérben, a demokratikus intézményeink megvédésében.

• Az áttöréshez szükséges az F-16-os repülőgépek szállításának felgyorsítása, ez zajlik: a dánok és a hollandok több mint 60-at adhatnának (Hága még nem döntött a pontos számról).

• Kijev folytatja a kétoldalú biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokat. Az USA és az Egyesült Királyság után már Kanadával is megkezdték az egyeztetést.

• Ferenc pápa az orosz fiatalokhoz szólt egy katolikus szentpétervári eseményen, egy videón keresztül, amely alapvetően ugyan a békéről szólt, bár más olvasatban kritikát is kapott amiatt, hogy imperialista orosz múlt kapcsán nem volt elég elítélő.

• Putyin nemcsak Prigozsin repülőgépének sorsáról gondoskodott, hanem a Wagner-puccs első óráiban egyébként a Kreml mellett kiálló, de a puccsot ismerő Szergej Szurovikint, vagyis Armageddon tábornokot is leváltották a légierő vezetéséről.

A nagy panda hasa korog?

Összeesküvés elméletek ellen az egyik legjobb orvosság a valóság. Külpolitikai döntéshozókkal beszélgetve – szinte bármely országban – gyakran az a benyomásom, hogy jóval kevésbé a nagy stratégiák mentén zajlik az élet, mintsem folyamatosan transzformálódó érdekcsoportok rövidtávú elvárásai alapján. Messziről indultam, de oda szeretnék eljutni, hogy Kína sem az a szuperhatalom, ahol minden döntés tökéletes és átgondolt, sőt. Úgy tűnik, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök harmadik ciklusa kifejezetten nehezen indul. Mi is történik odaát?

• Az egyik népszerű nyári találós kérdés a nemzetközi kapcsolatokban az volt, hogy hova tűnt Csin Kang kínai külügyminiszter? Először csak simán eltűnt a nyilvánosság elől egy hónapra, majd leváltották anélkül, hogy megjelent volna. Mindez legalább egy jó fedősztorit kaphatott volna a Kínai Kommunista Párt (KKP) részéről, de az se jött.

• Cserébe más, jól informált oldalak azon csámcsogtak, hogy vajon melyik szeretője lehetett kémgyanús. Mindenesetre elég rosszkor jöhetett ez Hsziéknek.

Szellemvárosok Kínában: láthatóvá teszik az ingatlanlufit.

Fotó: Matteo Damiani. (2011.05.28.) [https://china-underground.com/2011/05/28/ghost-town-in-china/?link_id=21&can_id=ea37615f342b70b7ed9e3f3d19b5e37f&]

Fordulópont. Ennél jóval súlyosabb gondok nyomaszthatják a KKP-t. A legtöbb nyugati elemzőnél egyértelmű fordulat érezhető a kínai gazdaság megítélésével kapcsolatban. A covidig megingathatatlan volt a hit a kínai csodában, vagyis a végtelen növekedésben. Még tavaly is várta a piac a nagy kínai visszatérést a covid után, amely mostanra kiderült, hogy nem úgy és nem olyan mértékben jön.

• Felütötte a fejét a defláció, ami mindig súlyos üzenet, de Kínában belpolitikailag különösen kockázatos, mivel a kínai bankok helyett az ingatlanokba tették a középosztálybeliek a pénzüket, amelyek elkezdtek veszíteni az értékükből.

• A 2020-as rekord ingatlanértékesítési hullámhoz képest felére esett a tranzakciók száma.

• A háztartások vagyonának 70%-a (!) állhat körülbelül ingatlanban. Hivatalosan ezek egyszámjegyű értékvesztésben vannak, a valóság ennél rosszabb lehet.

• Az önkormányzatok is ingatlanértékesítésből szerezték bevételük jelentős részét, ha ez földbe áll, az a lokális hitelezés végét és egy ingatlanbuborék pukkanását jelenti.

Involution. Kínaiul: 内卷 vagyis nejcsüan. Ez jelenti azt a helyzetet, amikor több befektetéssel is csak kevesebb lesz a haszon, amikor a kiégés jön, amikor befelé fordulás következik, a rat race. Ez a nejcsüan-hangulat terjed a kínai lakosság körében egyes visszajelzések alapján. Ebben az állapotban éri az ország gazdaságát az amerikai kereskedelem-korlátozó politika, vagyis a fejlett iparágakat sújtó behozatali tilalmak. Erre is keresi a választ a KKP bölcsessége:

• A „politikai stabilitás mindenek felett” jegyében döntöttek, hogy a fogyasztói bizalmi indexet és a fiatalok (romló) munkanélküliségi statisztikáját nem fogják publikálni. Minek is? Hivatalosan persze technikai fejlesztés miatt, a gyakorlatban egyértelmű, hogy elkendőzésről van szó. Éppen az ilyen, a transzparenciával homlokegyenest ellenkező döntések ingathatják meg végleg a befektetői bizalmat.

• Eközben úgy tűnik, a Bloomberg és a washingtoni Semiconductor Industry Association értesülései szerint, hogy a Huaweit megdobta a KKP 30 milliárd dollárral, hogy sikeresen szálljon be a csipgyártó versenybe, mivel készülnek a csiphiányra, és a stratégiai iparágakban az önellátás lenne a cél.

• Zajlik az antikorrupciós küzdelem (vagyis a párt hatalmi újrarendeződése, mivel gyakran ez annak az eszköze), amely a beszámolók szerint augusztus elején csak a gyógyszeriparban 27 milliárd dollárnyi tőzsdei zuhanást okozott. Korábban sem ijedt meg a párt párszáz milliárd dollárnyi veszteségtől, ha arról volt szó, hogy megmutassa, ki az úr a háznál.

Akkor merre? A belső gazdasági kihívások, a szűkülő erőforrások miatt vagy eltántorítják Pekinget a harciaskodástól, vagy a „belpolitikai bajokra külpolitikai figyelemelterelés” jól ismert receptjéhez nyúlhatnak. Egy hosszabb elemzés a Foreign Affairsben jól megvilágítja ezt.

Nem minden arany, ami fénylik. A fentieket figyelembe véve érdemes megemlékeznünk a BRICS-csúcsról, vagyis a Johannesburgban tartott brazil-orosz-indiai-kínai-dél-afrikai találkozóról. Mind a magyar, mind a nemzetközi média erősen megosztott volt az értékelésben: a felületesebb megfigyelők azt látták, hogy bővül a BRICS és a BRICS-valuta már jön leváltani a dollárt, nem is beszélve a nagy déli összefogásról. A kicsit realisztikusabb másik tábor viszont szkeptikusabb volt:

• Kína a saját eszközeként tekint a BRICS-re, egyszerűen hiányzik a nemzetközi intézményépítési kultúra a KKP oldalán, ahogy ez a Sanghaji Együttműködési Szervezettel sem ment, és a BRICS bank is csak dollárban kölcsönzött igazán, a nagy bejelentések ellenére.

• A BRICS-ben az oroszok kitörési potenciált látnak elszigeteltségükből, míg India alighanem titkon örül, hogy tudja kontrollálni a pekingi terveket és a klubon belül van. Brazília érdekei is jóval színesebbek, mint a tisztán Amerika-ellenes KKP-s vonal.

• Ha valaha a BRICS közös valutát vezetne be, az brutális kínai túlsúlyt jelentene a szervezetben a gazdaságok méretkülönbözőségéből adódóan, tehát úgy is mondhatnánk, hogy a BRICS tagok pénzpolitikája Pekingben dőlne el. Még az euró sem egy könnyű történet, pedig ehhez képest egymáshoz közeli kulturák és gazdaságok futottak neki.

• Meghívtak hat új tagot is, ebben a gyors bővítésben a maga dicsőségét látja Peking, bár a lista elég vegyes: Argentína (államcsőd szélén), Egyiptom, Irán, Etiópia, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. Tény, hogy egyelőre inkább meghívásról van szó a jelentkezők közt, mint tagfelvételről, mert egyelőre az ötöknek nem sikerült megegyezni a tagság kondícióiról.

Novák Katalin a Krími Platformon Zelenszkij elnökkel (forrás: Novák Katalin/Facebook)

Forrás: Novák Katalin/Facebook

A magyar diplomácia sem tétlenkedett augusztus 20-a körül. A budai Várhegyen megfordultak a Türk Tanács tagjai, Erdogan török elnök, és néhány bukott kormányfő: Andrej Babis cseh, Sebastian Kurz osztrák és Janez Jansa szlovén ex-miniszterelnökök, akikben talán az a közös, hogy mindegyikük ellen zajlik vagy zajlott valamilyen eljárás a hazájában.

• A nyilvánosság számára az derült ki, hogy a törökökkel gázüzlet zajlott, és akár gázerőmű építésbe is beszállnának Magyarországon. A türkmén gáz mindig aktuális kérdés, ahogy a szerb és bolgár kormány hozzáállása is, hiszen rajtuk keresztül jön az egyetlen, várhatóan 2024-ben is nyitott vezeték Magyarországra, amelyben orosz gáz áramolhat. Kiváló összefoglaló Magyari Péter tollából itt.

• Novák Katalin elutazott Kijevbe, hogy a Krími Platform keretében más vezetőkkel és Zelenszkijjel egyeztessen. Itt kifejezetten eurokonform mondatok hangzottak el a köztársasági elnök részéről. Míg a Sándor-palota közleménye láthatólag a hazai fogyasztóknak készült, a VálaszOnline az esemény felvételén jól kiszúrta, hogy ennél színesebb volt a felszólalás, a 47. perctől érdemes behúzni a videót. Az út előtt, fél év várakoztatás után, aláírta az új magyarországi ukrán nagykövet, Sándor Ferenc befogadó nyilatkozatát, amelyet augusztus 22-én ellenjegyzett Szijjártó Péter is.

• Ezután Rómában a pápával találkozott az Elnökasszony, az elrabolt ukrán gyerekek ügyében is egyeztettek, talán tényleg készül a nagy vatikáni terv.

Köszönöm, hogy nyáron is kitartottatoka hírlevél mellett! Szeptembertől újból hetente jelentkezem, és várom azokat a tippeket és linkeket, amiket szerintetek érdemes beleszerkesztenem a szerda reggeli mailbe! Jó őszkezdést!