Sziasztok! Nemcsak a Duna folyik, hanem a pénz is. Méghozzá ott tartunk, hogy visszafelé csordogál Brüsszelbe, mert a magyar kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság ítéletének. Ennek apropóján a magyarok uniós attitűdjével kapcsolatban indulunk a mai hírlevélben, és jutunk el a számokig.
🇪🇺 Az “Európai Unió a mérlegen” c. kiadványt a Policy Solutions készíti el évente reprezentatív magyar mintán, mindig finom csemege, hogy hogyan is gondolkodnak a magyarok az információs- és narratívazuhanyok ellenére az EU-ról.
Jobb az unió? Talán meglepetésre, a hazai “válaszadók relatív többsége bízik az Európai Unió Bíróságában (47%), az Európai Bizottságban (47%) és az Európai Parlamentben (45%). Mindhárom intézmény esetében jelentősen magasabb a magyarok bizalma, mint a magyar bíróságokban (40%) és az Országgyűlésben (35%).”
Hol a pénz? “A magyarok fele (50%) gondolja úgy 2024-ben, hogy pénzügyi értelemben Magyarország jól jön ki az EU-s tagságból, tehát több pénz érkezik hazánkba, mint amennyit befizetünk. Ezzel szemben minden harmadik válaszadó (35%) szerint már nettó befizetői vagyunk az uniós költségvetésnek, [...] három évvel ezelőtt még csak a megkérdezettek 29 százaléka szerint fizetett be Magyarország több pénzt az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan kap. Ezt az állítást kifejezetten elfogadják a kormánypárti választók: 54 százalékuk szerint Magyarország nettó befizetővé vált az elmúlt évek során, míg mindössze egyharmaduk (31%) nem ért ezzel egyet.” Úgy is mondhatjuk, hogy nagy a zavar a fejekben. Miközben Magyarország stabilan nettó kedvezményezettje az Uniónak a többi közép-európai országgal együtt, kétségtelen, hogy a korrupciós és jogállami viták miatt nem érkezik meg minden forrás. Itt politikai törésvonal szerint találjuk a bűnöst: míg a kormánypártiak szerint az unió a hibás, addig az ellenzékiek szerint a kormány nem teljesíti a feltételeket. Ami tény: nemcsak a Bizottság, hanem a tagállamok minisztereiből álló Tanács is úgy döntött 2022 decemberében, hogy egyes forrásokat vissza kell tartani. Tehát ez a vita nem pusztán az eurokratákkal folyik, hanem a többi 26 tagállam kormányzatával is.
Ha lenne, mire kéne költeni? “A magyar társadalom számára egyértelműen az egészségügy fejlesztése a legfontosabb terület: ezt a válaszlehetőséget több mint a válaszadók fele (53%) említette a három legfontosabb terület egyikeként. Emellett a magyar oktatás és tudományos élet fejlesztése (29%) és a hátrányos helyzetű magyarországi régiók, leszakadó települések felzárkóztatása (25%) szerepel”, a sor végén pedig a digitalizáció (6%). Egyrészt Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt, aki az egészségügyi tárcát kaphatja a következő öt évre, ennek a hírnek örülhet. Másrészt semmilyen átfedésben nincsenek a magyarok elvárásai az uniós kompetenciákkal: olyan területen várnak EU-s beavatkozást, ahol nincs közös hatáskör; míg például a gazdasági és digitalizációs terület egész hátul van, holott ez a közös uniós tevékenységek legfontosabb része.
Nemakarásnak jüan a vége. Nemhogy nem jön a pénz, hanem megy. Ne felejtsük el, hogy 2024. június 13. óta Magyarországnak napi egy millió eurós büntetést számolnak fel, mivel nem teljesítette az Európai Bíróság ítéletét, hogy konform módon szabályozza a menedékkérők jogorvoslati lehetőségét. Az azóta mennyi pénz?
Meghaladta a százmillió eurót!
Vagyis a magyar adófizetőknek eddig kb. 40 milliárd forintjába (!!) került az, hogy a kormány migrációs kommunikációs narratívájába szorulva nem merte meglépni a szükséges, egyébként a szakértők szerint nem túlságosan jelentős jogszabály-módosítást. Emellett jön a 200 millió eurós egyszeri büntetés az egész kupacra. Ezt elkezdik levonni azokból a kifizetésekből (beszámítás), amelyekhez nagy nehezen már hozzájutott (volna) Magyarország, hiszen ezeknek egy része még mindig be van fagyasztva, ahogy a 10 milliárd eurós újjáépítési támogatásnak és hitelnek (tehát az RRF-ből járó pénzeknek) is.
“A magyarok kétharmada (66%) szerint a kormánynak teljesítenie kell az összes meghatározott mérföldkövet az EU-s pénzügyi források újbóli felszabadítása érdekében. Egy évvel ezelőtt is hasonló arányban (70%) gondolkodtak így. [...] A Fidesz-KDNP szavazóinak 40 százaléka elutasítja, hogy a kormány engedjen az Európai Bizottságnak, de a kormánypárti tábor abszolút többsége (54%) is fontosnak tartaná ezt az EU-s pénzügyi források megszerzése érdekében.”
Előbb-utóbb meglesz a jogszabály-módosítás a kormány részéről, csakhogy akkor még nehezebb lesz megmagyarázni, hogy mindezt miért nem oldották meg június 13-ig és miért vártak vele több tízmillárdnyi büntetési tételig.
Decemberben további 1 milliárd eurós kifizetés a kondicionalitási mechanizmus miatt veszhet el, mert két év alatt azokat a feltételeket sem akarta teljesíteni a kormány.
🇩🇪 Brandenburg: pürrhoszi győzelem. A türingiai képlet vörös tükörképe alakult ki a Berlin környéki tartományban. A maguk meglepetésére is, a szocialisták egy hajszállal nyertek – elsősorban azért, mert sikerült Scholzot a kampányon kívül tartani, tehát a helyi erőik nem vesztettek túl sokat személye miatt. A második helyen az AfD végzett, másfél százalékkal lemaradva az SPD mögött, 29,2%-on. A CDU pár pontot veszítve hozta a 12%-ot, míg a Zöldek, a posztkommunista Baloldal, és a Szabaddemokraták nem tudták teljesíteni az 5%-os parlamenti küszöböt. Akinek sikerült? Sahra Wagenknecht (BSW)! Az SPD egyébként az újraegyesítés óta mindig a legerősebb párt volt a tartományban.
13,5%-kal a balradikális BSW lesz tehát a királycsináló a tartományban, mivel a 45 fős többséghez a két mainstream (SPD, CDU) párt bizony nem elegendő önmagában.
🇺🇦 Ukrán megelőző csapás. Az ukrán légierő több fontos orosz lőszerraktárt lőtt ki az elmúlt héten, köztük egy Moszkva-közeli központi elosztót, a GRAU-t (Glavnoje Raketno-Artyillerijszkoje Upravlenyije, vagyis Rakéta- és Tüzérségi Főcsoportfőnökség) Szerényebb becslések szerint 40 ezer tonna lőszer semmisülhetett meg, míg máshol láttam 70 ezer tonnás számot is. Ez másfél-három havi ellátmány az ukrán fronton.
🚀 Emellett a megtámadott helyeken gyűjtötték össze többek közt az iráni és észak-koreai drónokat és eszközöket a havi egy nagy támadáshoz, ezek most jó eséllyel megsemmisültek. Mérhető földrengést okozott a csapás. Ez érzékeny csapás, mivel mélyen az orosz területeken lévő, nemcsak az ukrán front ellátását szolgáló katonai infrastruktúráról van szó.
⚡ Az oroszok ezzel szemben nagyon sikeresen irtják az ukrán energetikai infrastruktúrát, azon belül is a trafóállomásokat, mivel a szovjet szabványt nem tudja a nyugat gyorsan pótolni. Télen könnyen lehet, hogy számos ukrán városban csak pár órára lesz áramellátás. Dolgoznak azon, hogy többet tudjon az EU exportálni, ám ez is kapacitásbővítést igényel, és orosz támadás esetén az ukrán ingadozás a hálózatban Európára is hathat.
🚢 Az oroszok más fronton is dolgoznak a bosszún: szeptember 13-án egy török tulajdonú, ukrán gabonát Egyiptomba szállító hajót lőttek ki a román fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetben, 48 kilométerre a román partoktól. A gabona világpiaci árán is meglátszott a lövés.
🪖 Az oroszok bejelentettek egy 180 ezer fős további hadsereg létszámnövelést is, ez nem közvetlen toborzást jelent azonban, ahogy az sem világos, hogy sorkatonákról, szerződésesekről vagy egyéb állományról lesz-e szó. Ha hagyományos kiképzési és sorozási idővel számolva azt jelentené, hogy legkorábban 2025 végére érkezhetne meg az erősítés a frontra. A bejelentés pszichológiai hatása pedig inkább a Kreml elköteleződését demonstrálja Kijevvel szemben, hogy akármeddig is hajlandóak folytatni.
Akkor is, ha a veszteségek (halottak és sebesültek) a két oldalt összeszámítva elérhették az egymillió főt.
🇵🇱 Sikorski, az új lengyel külügyminiszter eközben már a Krímben tartandó esetleges népszavazásról, ENSZ mandátumról gondolkozott nyilvánosan, ami annyiban vízválasztó, hogy már Varsó sem csak a visszafoglalást támogatja egyszerűen. Ez arra utal, hogy érdemi párbeszéd zajlik a szövetségesek közt a konfliktus lezárásának mikéntjéről.
Sárgával a vasúti vonalak. Az egyik felrobbantott lőszerraktár kb. 300 kilométerre volt a frontvonaltól, tehát az ukrán légi támadóeszközök ekkora távolságot tettek meg sikeresen az orosz légvédelem ellenében.
🇱🇧 LiBANon. A csipogóügyben Dezső András cikke megmagyarázta, hogy a magyarországi kitettség egy eldobható cégre korlátozódhatott. Azóta walkie-talkie-k is felrobbantak, és az izraeli hadvezetés egyértelműen jelezte, hogy a dél-libanoni határterületekről ki akarja szorítani az Irán által támogatott Hezbollah terroristáit, hogy az észak-izraeli lakosokat vissza tudják engedni lakhelyeikre.
A csipogók felrobbanása kapcsán árulkodó volt, hogy a Bejrútban székelő iráni nagykövet is megsérült. Irán támogatta a gázai Hamász fegyverkezését és a huti harcosokat is Jemenben.
🇺🇲 Hosszú és keserű: Amerikánó. Ha a múlt heti podcastunkat még nem hallgattad meg, a most csütörtöki harmadik rész előtt feltétlen kalandozz oda! Most nézzük meg, mennyire durvul az amerikai elnökválasztási kampány.
700-an írtak alá egy Harrist támogató nyilatkozatot a nemzetbiztonsági és katonai establishmentből. 100-an az amerikai üzleti világból hasonlóan tettek. A WSJ több nagy amerikai vállalati vezetővel kapcsolatban kiderítette, hogy már beszélgettek Harrisszel, és bár a jelölt igyekszik a demokrata baltömeg támogatását megtartani, azért ügyesen lavírozik a finánctőke aktorai felé is.
Nagyobb összefoglaló jelent meg a New York Times-ban arról, hogy Trump a hivatali ideje alatt (!) hogyan gyakorolt nyomást az igazságügyi minisztérium (DOJ) vezetőire, hogy Hillary Clintont, az ellene FBI-vizsgálatot vezető személyeket vagy éppen John Kerryt nyomozás alá vonják. Néha a vizsgálati lépés épp egy Trump-tvít napjára esett, máskor a Fehér Házból való távozásakor rögtön ejtették a vádakat, vagy éppen egy új körzeti ügyész sem talált semmit, amiből “ügyet” lehetett volna csinálni. Tanulság: Trump komolyan gondolja, hogy az ellenfeleit boszorkányüldözésbe fogja, és magából indul ki, mikor másokat ezzel gyanúsít.
Múlt héten két személy vált kockázattá a republikánus kampány számára. Egyrészt a rasszista, kirekesztő és a PC-határt folyamatosan átlépő Laura Loomer, aki többször is Trumpot kísérgette, amin még a saját megmondóemberei is megrökönyödtek. Másrészt az észak-karolinai kormányzójelölt, Robinson, akiről a CNN oknyomozása olyan mennyiségű szexuális inzultust, “fekete nácizást” és egész furcsa nőgyűlöletet hozott a felszínre, ami még a mostani mércék mentén is sokkoló. Természetesen nem mond le. Vance és Trump is bevédte.
Viccelődött az abortuszon, amelynek tilalmát akarja még nemi erőszak esetén is, illetve csúfolódott az iskolai lövöldözések túlélőin, Martin Luther Kinget pedig “f_cking commie bastard”-nak címkézte, és még valahol arra is utalt, hogy inkább Hitler mint Obama…
📐 Az igazi gerrymandering. Az USA elnökét elektorok választják, nem közvetlen népi szavazatok. Csakhogy az elektorok mandátuma sem azonos módon keletkezik az egyes államokban. Az alkotmányozó atyák elképzelése az volt, hogy minden körzet a saját elektorát küldi, ám politikai játszmák eredményeképpen már régóta az a rendszer állt be, hogy az adott államban győztes jelölt az összes elektori szavazatot megkapja. Ebben Nebraska kivétel, ahol a három körzet még a mai napig a saját körzeti jelöltjét támogathatja az elektorával.
Ez azért lett hirtelen fontos, mert a demokrata kampánystratégák számára az egyik forgatókönyv, hogy három hintaállam – Pennsylvania, Wisconsin and Michigan – mellett elegendő lehet a “kötelezőt” – tehát a hagyományos demokrata államokat – hoznia Harrisnek, és egyetlen egy nebraskai szavazatot a 270 fős elektori többséghez.
A republikánusok ezt most nemcsak kampányköltéssel igyekeznek ellensúlyozni, hanem azzal, hogy a nebraskai elektori szabályok módosításáért indítottak hihetetlen lobbizást. Úgy tűnik, egy demokrata pártból nemrég kivált republikánus helyi szenátoron múlhat ez a döntés, aki egyelőre nem állt be a MAGA-kezdeményezés mögé.
A választás napjáig dönthetnek a nebraskai kongresszusban erről, úgyhogy még fogunk hallani az ügyről. 269-269 fős elektori egyezőség esetén a képviselőházi delegációk száma szerint dől el az amerikai elnökség, ahol viszont a Republikánusok számítanak többségre.
⛈️ Borisz és a kár. A Gallagher Re viszontbiztosító társaság szerint 2-3 milliárd eurós kifizetési igény eshet a társaságokra, miközben a Borisz vihar által okozott teljes kár Közép-Európában biztosan a kétszámjegyű milliárd fölött fog megállni. Ursula von der Leyen is megnyit majd uniós forrásokat az újjáépítésre, a cseh és a lengyel költségvetést módosíthatják a kiadások miatt.
A European Environment Agency (EEA) szerint 1980-2022 közt 650 milliárd eurónyi kárt okoztak az extrém időjárási jelenségek Európában, ezek 19,5%-a volt biztosítva.
Az elmúlt két évben önmagában 110 milliárd eurós volt a kár, és nagyon változatos a biztosítási arány: míg az olasz károk csupán 5%-a volt biztosítva, addig a dánoknál ez 61%.
Biztosan érdemes majd az amerikai biztosítási és pénzpiac innovációit követni e téren, ahogy haladunk befelé az éghajlatváltozás által okozott kiszámíthatatlan globális megrázkódtatásba.
🛋️ Olvasmányok a hidegebb estékre.
A Netflix-sorozatot is megihletett csaló, Anna Sorokin immár lábperecben lép fel a Dancing with the Stars-ban.
Az indiai gyógyszeripar “mellékesen” kiirtotta a keselyűket, ami miatt hirtelen tele van az ország állati tetemekkel és ez már közegészégügyi gondot jelent.
Az alkoholfogyasztás már jóval kisebb mértékben is jelentősen növeli egyes ráktípusok kockázatát az új kutatás szerint.
Comments