Tegnap Vida Kamilla már huszonharmadszor köszöntötte műsorvezetőként a Vétó nézőit (Szia Bálint – Szia Kamilla!), én tizenkettedszer dolgozhattam a műsoron szerkesztőként, Ruff Bálint pedig már ötvenedik alkalommal jelent meg állandó szakértőként, hogy ne csak értelmezzük a politikát, de igyekezzünk a magunk eszközeivel változtatni is rajta.
Azzal nem lehet vádolni a Vétót, hogy hurráoptimista, habkönnyű ünnepi műsorral készült volna a jeles alkalomra: megpróbáltunk magáról arról beszélni a szokásosnál alaposabban, hogy milyen a NER. Mi az a világ, amiben élünk, mik azok a szabályok, amelyek berendezik az életünket, és amelyeket Orbán – ha néhol virágnyelven és értelmezésre szorulóan is, de – maga fogalmazott meg a “Magyarország hét törvényének” nevezett manifesztójában, amely még egy csepeli iskola falán, sőt tornatermében is helyet kapott. Bálint mindehhez még G. Fodor Gábor könyvének is kitette magát – és nem a korai, figyelemreméltó politikai gondolkodó GFG-re gondolunk, hanem a 2010 utánira, az “Orbán-csapat tagjára”.
Ha a közállapotaink nem is adtak okot vidám csevelyre vagy ünneplésre, a hangulat így is ünnepi volt, amiben sokat segített a telt ház és a rengeteg kiváló, beküldött nézői kérdés. Viccen és szerénykedésen kívül tényleg nem annak örülünk a legjobban ebben, hogy ennyien szeretitek ezt a műsort, hanem annak, hogy a politikáról aktívan gondolkodó, sőt, a cselekvés lehetőségeit kereső polgártársakat tudhatunk magunk körül az országban.
Bemutatkozott a teljes zeneszámmá és klippé kibővített Vétó szignálzene is Fekete Álmos és Rádi Gábor munkájaként, azt erre találjátok. A következő évekre pedig csak annyit ígérek, hogy ezek “programja egy szóban összefoglalható: folytatjuk!”
Endrey Mátyás
szerkesztő
Comentários