❌ Ezért kell a Fidesznek egy népszavazás minden ciklusra

2016 szédületes év volt a magyar politikában. A nyilvánosságot szinte teljesen leuralta a kormány kvótanépszavazása. Kék plakátok, nyomasztó reklámspotok, félelem és reszketés. Tudta? Az MKKP megcsinálta a magyar politika második legjobb kampánydalát (a legjobb kampánydalról ld. múlt heti adásunkat).

Az nem volt kérdéses, hogy a népszavazáson a nemek (vagyis a Fidesz álláspontja) fognak többségbe kerülni, amiatt lehetett izgulni esetleg, hogy elég magas lesz-e a részvétel az érvényességhez. Bonyolult helyzet, nem csoda, hogy Kósa Lajos is nehezen válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésre. (Az emlékezetes videóért katt a képre!)

A népszavazás nem lett érvényes, de a Fidesz ettől még benyújtotta az eredetileg is tervezett alkotmánymódosítást. Csakhogy akkor éppen nem volt meg a kétharmaduk, a Jobbik támogatására is szükség lett volna. Vona Gábor meg is próbálta átvenni a kezdeményezést Orbántól, a témában való elmélyülést itt érdemes kezdeni.

Jogilag persze egyáltalán nem volt szükség az egészre, de a Fidesz rendszerében a népszavazások nem is erről szólnak. A lényeges történés 2016-ban az volt, hogy

hárommillió-háromszázhatvankétezer-kétszázhuszonnégy ember elment október 2-án, és behúzta az x-et a kormány álláspontjára.

Vagyis az egymilliót jóval meghaladta azoknak a száma, akik két évvel korábban nem voltak Fidesz-szavazók, de ezen az őszi vasárnapon a kormány mellé álltak egy egyébként általuk feltett kérdésben.

Hogy miért fontos mindez? Mert nagyon szemléletesen mutatja, hogyan keres a Fidesz mindig olyan témákat, amik túlnyúlnak a meglévő szavazói bázisukon, hogy aztán a következő választásra velük bővítsék a tábort. Hont András is írt erről a 2022-es választás után, de ez az ábra megmutatja a lényeget. 2006 óta csak akkor csökkent a Fidesz szavazótábora egyik választásról a másikra, mikor nem volt a két választás közt (vagy a másodikkal egy időben) népszavazás.

Itt jön a képbe Ukrajna EU-tagsága. Orbán Viktor március elején jelentette be, hogy véleménynyilvánító szavazást szerveznek a kérdésről, ami egy frissen megalkotott intézmény, az eddigi ismereteink alapján a népszavazás és a nemzeti konzultáció keveréke. Levélben küldik ki, de hiányoznak a konzultációkra jellemző “kontextualizáló” felvezetések, és az irányított kérdések is. Elég egymás mellé tenni a legutóbbi, szuverenitásvédelmi konzultáció, és a mostani szavazás hasonló témájú kérdéseit:

A műfaj tehát mindenképp innovációnak tekinthető a kormány részéről. A kérdés csak az, hogy ez a kérdés és ez a szavazási módszer mennyire lesz elég a Fidesz szavazatszerző képességének megtartásához, hiszen bár a Medián szerint a magyarok többsége elutasítja Ukrajna EU-tagságát, nem elsöprő többségről van szó, hanem 56%-ról.

Persze a témához egyelőre nem kapcsolódik kampány, és ez még változtathat a helyzeten. Valószínűleg most éljük az utolsó napokat, mielőtt minden lehetséges csatornán az ukrán gabona, az ukrán maffia és az ukrán nyelvtörvény témája ömöljön felénk. Ha tippelnem kéne, a magyar ellátórendszereket az EU-csatlakozás esetén elárasztó ukrán nyugdíjasokról is lesz szó. Ennek felépítését nem a semmiből kell kezdeni: a DK a 2018-ban, a választás előtt már elkezdett felépíteni egy nagyon hasonló kampányt:

Mindezekről sokkal részletesebben beszélgetett Ruff Bálint és Vida Kamilla a Vétó legutóbbi adásában, amit itt tudsz visszanézni! Ha pedig más felületeken is szívesen találkoznál a Vétóhoz kapcsolódó anyagokkal, mindenképp kövesd be a Facebook- és az Instagram-oldalunkat, ahol plusz tartalmakkal várunk!

Ittzés Ambrus

szerkesztő