Sziasztok!
A hétvégén a miniszterelnöki évértékelő (lásd: az “Ukrajna nevű terület”) és a vasárnap esti német szövetségi választás között (amelyről remek videónk itt) volt időnk emésztgetni, hogy mi is történt az elmúlt napokban.
✈️ Mission: Impossible. Macron hétfőn egyedül látogatott a Fehér Házba, ahol megpróbálta meggyőzni Trumpot arról, hogy mégse forduljon el teljesen Európától: még a közös sajtótájékoztatón is félbeszakította Trumpot egy pontosításért. Csütörtökön Keir Starmer folytatja a mutatványt. Az amerikai elnök a múlt héten legalább azt egyértelművé tette, hogy sem Európát, sem az ukrán hadszínteret nem tekinti stratégiai fontosságúnak. Persze sok még a mozgó alkatrész.
🤝 Se vele, de főleg nem nélküle. Az európaiak vásárolhatnak amerikai fegyvereket a GDP-jük sok százalékos magasságában, illetve LNG-t és persze pár gyárat vigyenek át az USA területére – és akkor talán hajlandó Trump meghagyni az amerikai védelmi garanciákat. “Deal” hiányában pedig az EU nekifoghat a saját biztonságáról gondoskodni egy óriási gazdasági vihar közepette. Úgyhogy érdeke a kapcsolat megmentése, még akkor is, ha ez sokba fog kerülni, és a kiadások egyes politikai döntéshozók társadalmi tőkéjét bizony le fogják darálni, ha nem sikerül a szavazókat maguk mögé állítani.
A leginkább zavaró dolog az, hogy egyelőre nem világos a deal természete. Nemcsak az EU–USA vonalon maradtak mozgó alkatrészek, hanem az sem világos, hogy miben fognak engedni az oroszoknak Washingtonban, például hogy is áll a NATO 1999 előtti határaihoz való visszatérés, aminek a kapcsán van bőven fejfájás. Vagy hogy az ukrán–amerikai ásványkincs-megállapodás végül milyen típusú garanciákat tartalmaz. És ne felejtsük el, mégiscsak Belgiumban van lefoglalva az orosz szuverén vagyonból 200 milliárd euró, ami mégiscak egy európai tárgyalási alap.
☢️ A nukleáris kérdés. Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja és a vasárnapi választások győztese, már úgy nyilatkozott, hogy a francia–brit atomernyőt ki kell nyitni, és hogy az USA könnyen lehet, hogy kiüresíti a NATO-t (vagyis bizonytalan lesz, hogy az 5. cikkely életbe léptethető-e, és azzal már a gyakorlatban vége a szervezetnek, nem kell megszüntetni ahhoz, hogy az elrettentő hatása elillanjon). Ez szélsőséges esetben azt jelentené, hogy Európának egyedül kell kiépítenie saját védelmi kapacitásait az orosz fenyegetés közben.
🛡️ Öröm az ürömben. Az önálló és erős hadiipar viszont megelőzné, hogy az amerikai fegyverrendszereken keresztül függőségben legyen az USA-tól, illetve azok bevethetőségéről saját maga határozhat. Az EU négyszer többet költ már most védelemre, mint az oroszok; GDP-je tízszer nagyobb. A gyors felépítkezéshez legelsősorban politikai akarat szükséges. Messze nem elérhetetlen, a Bruegel új tanulmányát ajánlom azoknak, akik elmélyülnének a számokban, hogy mire kéne közösen elkölteni a jelenlegi kiadáson felül évi 250 milliárd eurót.
💪 Amúgy is ideje volt. Az viszont tény, hogy nemcsak az oroszok, hanem az általában is romló biztonsági helyzet miatt Európának így is, úgy is fegyverkeznie kell. Ha ezt megteszi, akkor lesz esélye az USA politikai elitjét is maga mellett tartani, felmutatva, hogy nem potyautas a transzatlanti kapcsolat biztonsági részén. Ennek része az, hogy az EU képes a szomszédjában folyó konfliktusok saját kezelésére – a Jugoszlávia szétesését követő háborúk óta ezt a képességet nem termelte ki a kontinens, ennek az árát fizeti meg Ukrajnában épp, de most belekezdhet az önálló védelempolitikába.
Nem lenne meglepő fordulat, ha az amúgy is alapításakor az USA-hoz kötődő ASML csúcstechnológiai vállalatot valahogy visszakövetelné Trump, és az EU egyfajta innovációs szakadékba szorulna, hiszen se AI-ban, se kvantumban, se a chipgyártásban nincs élvonalbeli óriása.
Egy meglehetősen rendhagyó G7-es videókonferencia, amelyen Zelenszkij is részt vett: Macron az Ovális Irodából, Trump és alelnöke mellől jelentkezett be.
![Forrás: Zelenszkij/Facebook [ https://www.facebook.com/zelenskyy.official/videos/1165268625609541]](https://static.wixstatic.com/media/4f421e_46bbe1c8620040e29d654d213f73e00d~mv2.png/v1/fill/w_49,h_25,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_avif,quality_auto/4f421e_46bbe1c8620040e29d654d213f73e00d~mv2.png)
🌐 A Washingtonba járuló európai vezetők látogatásával párhuzamosan zajlik a diplomácia a világ többi pontján is.
Az ENSZ-ben az USA leszavazta az orosz agresszió évfordulójára írt, korábban az európaiakkal közös javaslatot. Így Oroszországgal, Venezuelával és például Nicaraguával szavazott közösen. És persze Magyarországgal, aki az EU ellenében, az USA-val együtt szavazott.
Hszi és Putyin beszéltek telefonon a két ország koordinált fellépéséről. Lavrov pedig Ankarában járt, ahol Erdogan szívesen lenne a közvetítő az ukrán tűzszünetben. Eközben Oroszország és az USA nemsokára folytathatja a tárgyalásait egy újabb harmadik országban Rijád után, amely fordulóban megint a “kapcsolatok normalizációjáról” lesz szó, tehát többről, mint pusztán Ukrajnáról.
Az EU elfogadta eközben a 16. szankciós csomagot – tehát a magyar kormány nevében Szijjártó Péter is megszavazta –, amely az árnyékflottát, személyeket és egy tucatnyi újabb orosz bankot szankcionál. A magyar diplomácia viszont újra elérte, hogy Kirill ügynököt pátriárkát és további 26 személyt ne szankcionáljanak. Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter egyenesen arról ír, hogy Magyarország szavazati jogát mégiscsak fel kéne függeszteni.
Zelenszkij és Trump múlt heti csörtéje után az ukrán elnök kénytelen volt korrigálni, és felajánlotta lemondását, amennyiben az tartós békéhez és garanciákhoz vezet Ukrajna számára. Sikerült tehát a Trump-adminisztrációnak aláásni az ukrán vezető legitimitását, és előbb-utóbb kikényszeríteni egy új elnökválasztást a megcsonkított országban. Az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodásról hétfőn az ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, majdnem készen van.
A három éves évfordulóra virradóra az oroszok a háború eddigi legnagyobb légicsapás-sorozatát hajtották végre. 267 eszköz lépett be az ukrán légtérbe, ebből 138-at kilőttek, 119-et pedig elektromos zavarással tüntettek el az égboltról. (Összehasonlításul: Izraelt több mint 600 egyszerre kilőtt eszköz ellen védte meg sikerrel a nyugati koalíció és persze saját légvédelme.)
Az 500 milliárdos amerikai követelés elég magas ár ahhoz képest, hogy eddig mennyit költöttek. Az se igaz, hogy az uniós országok ne tettek volna bele: többet is, mint az USA.
![Forrás: Kiel Institute [ https://www.ifw-kiel.de/topics/war-against-ukraine/ukraine-support-tracker ]](https://static.wixstatic.com/media/4f421e_91e5357a41754b4abb02eb7491a872e2~mv2.png/v1/fill/w_49,h_34,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_avif,quality_auto/4f421e_91e5357a41754b4abb02eb7491a872e2~mv2.png)
🗡️ Ukrajna fogásban. Trump régóta személyesen megorrolt Zelenszkijre: amikor 2019-es választási kampányához megkérte, hogy Joe Biden fia ellen indítson masszív nyomozást, ezt az ukrán fél elutasította. Majd mikor kiderült, hogy emiatt forrásokat tartott vissza Kijevtől, az első impeachment eljárást a nyakába akasztották a Kongresszusban. Zelenszkij akkori szerencséjére Biden győzött.
Ennek fényében a Zelenszkij mostani kiiktatására tett amerikai lépések inkább Trump személyes döntésében gyökerezhetnek, történetesen egybeesnek Putyin céljaival, és ezért tárgyalási alapnak tekintik a választás kikényszerítését.
A Trump-féle külpolitikai világképbe pedig az is belefér, hogy egy szép lassan fegyverkező Európát jobb is, ha leköt az orosz probléma. Márpedig Ukrajna amerikai elengedése után az EU-nak nem lesz más választása, mint a több ezer kilométernyi keleti NATO-határt egyedül bevédeni. Ezért írtam már évekkel ezelőtt, hogy a relatív legolcsóbb megoldás az EU-tagoknak is az lett volna, ha az ukránokba ruháznak be, és az ukrán fronton meccselik ezt le Oroszországgal. Így ugyan időt nyertek (három keserű évet), és végeredményben a költségek és kiadások nagyobbak lesznek, de még így is megugorható.
Az Ukrajna elleni teljes invázió negyedik évébe léptünk. A háború évfordulója kapcsán álljon itt Vörös Szabolcs riportja az ukrán fogságban lévő orosz hadifoglyokkal, mindenképpen ajánlom. Évfordulós fotóösszeállítást pedig itt és itt találtok. Tanulságos infografikákat pedig itt, a Meduza orosz elesettekről szóló grafikus áttekintését itt. |
🖇️ Páneurópai koalíciók. A háború harmadik éves megemlékezésére 13 európai vezető személyesen, további 24 pedig videókonferencián csatlakozott be a kijevi hétfői eseményekhez. Egyre több és talán mérsékelten indokolt remény kapcsolódik ahhoz, hogy Merz kancellár majd összerántja a kontinens erőit és német vezetői szerep mellett ki lehet kullogni ebből a válságból. Csakhogy ehhez Merznek a német nagyvállalatokkal is meg kellene küzdenie, a franciákkal kiegyezni, az olaszokat és spanyolokat maga mellett tartani, és aztán jöhetnének a kicsik és végül a kerékkötők (vagy ahogy magukat jellemzik: küllőakasztók).
🎯 Euro-nacionalisták. A másik lehetőség – magyar szempontból kockázat – hogy a múlt heti “nem nevezzük csúcsnak” találkozókhoz hasonlóan összeáll egy coalition of the willing, akik megtartják az orosz-kritikus hangot, és hajlandók többet fektetni az európai önállóságba. A skandináv–balti–lengyel tengely erre adott, ők lehetnek azok az euro-nacionalisták, akik a közös fenyegetésra hajlandóak az erőforrásaik megosztásával válaszolni. Kérdés, hogy a románok és a nagy tagállamok döntéshozói hajlandóak-e a hosszú távú biztonság érdekében áldozatot hozni, vagy ha már az USA úgyis kikényszeríti a tűzszünetet, majd szépen csendben azért az Északi Áramlat is újranyílik-e.
Ezzel szemben állnak a gazdasági nacionalisták – a CPAC-on Musk után karlendítő Steve Bannon használja többek között ezt a kifejezést is a saját táborának leírására, – mint az európai Patrióták csoportja, az AfD vagy tágan értve a putyini “keresztényvédő” narratíva is még ide szorítható. Ezek a csoportok nagyobb nemzetállami önállóság mellett, kevesebb szuverenitás-megosztással és pragmatikus kooperációval – tehát bizalomépítő intézmények nélkül – látják a jövőt. Hogy a kelet-európai kis országok itt mitől járnak jól egy felbátorodó orosz medve és egy keletre tekintő USA mellett, nem teljesen világos, mert tranzakcionális erejük mindenképpen kisebb lesz külön-külön.
Mindez a belső konfliktus még fokozódhat Trump esetleges vámháborújával: ahogy ez törésvonalakat verhet akár a Patrióták pártjai közé is, hiszen a munkásosztálybeli Le Pen-szavazók, a sajtkészítők, a kikötői hajóépítők és társaik, mindenképpen megérzik majd az amerikai importvámokat, ahogy ez igaz az AfD-re is, amely a német munkások több mint harmadát maga mögött tudta vasárnapra, paradox módon évek óta a leginkább libertariánus gazdasági programmal.
A varsói orosz nagykövet rezidenciájánál helyi tüntetők légiriadó és bombák hangjával ébresztették reggel hatkor a diplomatákat az évfordulón.
Fegyir Sándor hivatalosan is elfoglalta Ukrajna nagyköveteként budapesti állomáshelyét, nem kevés várakozás után.
Hírek röviden
|
📝 Tisztogatás lendületben. Az Egyesült Államok e héten sem csak a külpolitikai turbulencianöveléssel foglalkozott, hanem a belpolitikában is rendesen kavart. Donald Trump leváltott számos katonai vezetőt, köztük a vezérkari főnököt, aki amúgy a legfontosabb fehér házi tanácsadó katonai ügyekben. Hagyományosan nem cserélték az elnökök a katonai vezetőket – eddig. Amire pedig végképp nem került sor, hogy a katonai bírókat is elbocsátanák. Most őket is cserélik, ami nem túl látványos ügy, ugyanakkor jól mutatja, hogy ahol lehet, már az igazságszolgáltatás átalakításába is belefolyik a kormányzat. Ez ritkán ígér a későbbiekre nézve pártatlanságot. Hegseth hadügyminiszter ezt úgy kommentálta a Fox News csatornán, hogy nem szeretnék, ha a bírák az elkövetkező változások akadályai lennének.
A MAGA-rendszerén belül ugyanakkor érdekes ellensúlyozás tűnt fel Elon Musk DOGE-erőfeszítésével szemben. Hétfőn éjfélig kellett az összes kormányalkalmazottnak megírnia egy központi email-címre, hogy a múlt héten mivel foglalkozott. Ehhez képest a Pentagon egyes részeiben, illetve a frissen kinevezett Kash Patel FBI-igazgató a szervezetén belül arra adott utasítást, hogy ne válaszoljanak a DOGE felszólítására, magyarul ellenállnak Musk kísérletének.
Mivel Musk már a republikánus szavazók körében is sokat veszített népszerűségéből és a DOGE kifejezetten nem tetszik nekik sem, a demokraták elkezdték élesíteni késeiket Muskkal szemben. Ezt alighanem csak segítette a Milei-féle láncfűrész furcsa lobogtatása a hétvégi CPAC-en. E rendezvényen Bannon karlendítése miatt végül a francia radikáljobb vezetője, Le Pen jobbkeze, Jordan Bardella lemondta beszédét. Ugye ők azok, akik kitették az AfD-t a saját EP-csoportjukból is anno, egy SS-mentegető megjegyzés miatt.
🗳️ A német választás egy ábrában. Az idősebb és nyugatnémet területeken élő szavazók közt a CDU toronymagasan nyert, az SPD küszködve eddigi legrosszabb eredményét hozta. Az AfD megduplázta támogatóit, és több a fiatal köztük, mint az idős. Koalíciót ajánlottak a CDU-nak, elsősorban persze csak azért, hogy elmondhassák, rajtuk nem múlt. Merz ugyanakkor ezt kategorikusan kizárja, az SPD-vel a két pártnak megvan a többsége; ugyanakkor az AfD és a kommunista utódpárt Linke együtt képes lehet blokkolni kétharmados törvényeket, ami különösen ukrán ügyben kényes lehet, ahol épp egyetért a két ellenzéki párt. Ami pedig régen a Zöldek voltak, a trendi és fiatalos, az most a Linke lett: a fiatalok közti győztes, januári TikTok-hajrával behúzta magát a Bundestagba kényelmesen, miközben az FDP és a BSW kiesett.
A videón meg tudod nézni a részletes elemzésünket, itt pedig a német gazdaság helyzetéről találod meg a Pap Szilárd kollégám által készített interjút Max Krahé közgazdásszal.