Sziasztok! Miközben elkezdtem írni a levelet, Brüsszelben éppen összegyűlnek informális találkozóra e hét hétfőn az állam- és kormányfők. Az elvonuláson tehát nem hoznak döntést, de egyeztetik óráikat, hogy mi a helyzet Grönlanddal, hogyan fogadják az úgy tűnik, elkerülhetetlenül érkező Trump-védővámokat, és mi legyen az ukrán támogatással.
Az Európai Unió Tanácsa nem véletlenül hangsúlyozta januári jelentésében, hogy 2025 a biztonságpolitika éve lesz. Ezt is berúgtuk az évre, immár nemcsak keletről az oroszok, hanem az óceán felől az USA is érdeklődik európai területek iránt.
Trump hétvégén kihirdetett deregulációs elnöki rendelete, bár nem kapott nagy sajtót a sok vámos hír miatt, mégis az EU-ra nézve középtávon nagyon durva hátrányt akar verni. Minden új meghozott amerikai ügynökségi szabály korábbi tíz szabályozás megszüntetésével mehet csak át. Ráadásul ezekhez a költség-haszon elemzést az elnök alá rendelt OMB végzi, és zéró alatti értékkel lehet csak benevezni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozóbarát USA tovább szipkázhatja el az unió cégeit.
A USAID támogatások 90 napos felfüggesztése ukrán szempontból is azonnali hiányt kreált az ellátásban. 2,6 milliárd dollár humanitárius segély, 5 milliárd fejlesztési támogatás és 30 milliárd közvetlen költségvetési támogatás érkezett összesen a háború óta. Az USA költségvetésének 1%-ával gazdálkodó 60 éves szervezet a világ humanitárius segélyeinek 40%-áért volt felelős, amivel a fejlett országok közt az USA így is nagyon alacsony GNI/segély aránnyal dolgozott. Elon Musk szerint az ügynökség “egy bűnszervezet”. Azóta honlapjuk sem elérhető.
💰 Tartsd közel a barátaidat… A belengetett mexikói, kanadai és kínai vámok kapcsán a szokásos szörnyülködésen felülemelkedve egy pillanatra nézzük meg, hogy az ősszel írt motivációk közül mi lehet Trump valódi célja. Akkor felmerült, hogy 1) pusztán kampányfogás 2) bevételt akar a költségvetésbe az adócsökkentését fedezendő vagy 3) tárgyalási pozícióként tekint a vámokra. Bár egy hónappal elhalasztotta a mexikói és kanadai vámok bevezetését, a piacok kellően beszakadtak. A kínaiakkal szemben pedig az alsó vámhatárt is eltörölte, úgyhogy az összes csomagküldő mostantól vámolhat.
Az EU a tárgyalásos verzióra készült. Az első opciót pedig már nyugodtan kihúzhatjuk. Egyre valószínűbb, hogy Trump éppen azért próbál saját elnöki jogkörben bevételt termelni, mert a kongresszusi nagyon szűk republikánus többség is talán csak 2 évig tart, amikor az újabb időközi választások jönnek. Többi intézkedése is Fehér Ház-központú.
Az, hogy a Five Eyes szövetségben is osztozó Kanadára vámot vet ki, különösen nagy vörös felkiáltójel a szövetségeseknek, még a WSJ is szerkesztőségi cikkben ágált. A hivatalos indoklás szerint a fentanilcsempészet miatt bünetővámol, ám nem kell Sherlocknak lenni, hogy itt megtaláljuk a kilógó lólábat. Mindössze 20 liter fentanil jött ezen az útvonalon, míg ennek majd 500-szorosa a déli mexikói határon. Ráadásul Kanadával – ha az energiaimportot kivesszük, amely busásan jövedelmez a reexportáló amerikai cégeknek – kereskedelmi többlete van az USA-nak! Tehát vagy pénzt akar csinálni a vámon Trump, vagy tényleg térdre akarja kényszeríteni, hogy csatlakozzon az USA-hoz. A fentanil-ürügy csak ahhoz kellett, hogy a kongresszus nélkül hozhasson döntést a vámokról.
Különösen trumpi fordulat, hogy ő maga tárgyalta le előző elnöksége alatt az új szabadkereskedelmi megállapodást a két észak-amerikai szomszédos országgal (korábban NAFTA néven futott, azóta USMCA/CUSMA/T-MEC – mindhárom résztvevő ország másképp hívja, hogy saját maga legyen elöl), amit most felrúg.
🥊…de még közelebb az ellenségeidet. Miközben Kína csak 10%-os vámot kapott, a kanadaiak 25%-ra készültek. Az EU a következő fenyegetett a sorban. Hogy az USA puszta birodalmi működését látjuk-e abban, hogy a szövetségeseit egy napon akarta megvámolni a stratégiai ellenségnek nyilvánított Kínával, vagy éppen egy poszt-Pax Americana felkészülést, az most még sok vita tárgya.
Rubio külügyminiszter egyik első interjúja a Magyn Kelly Show-ban mindenesetre inkább hajlik az utóbbi felé, mivel multipolaritásról beszél, ebben az RCINK-et nevezi meg, vagyis az ellenállás tengelyének (axis of resistance) országait.
Panamával kapcsolatban is világosan megjegyzi, hogy a kínai cégek kikötővásárlásai a csatorna két végén nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az USA-nak, és ezért a Trump-adminisztráció új helyzetet akar teremteni.
Úgy fogalmazott, hogy függetlenül attól, hogy Oroszországgal hogyan bánik majd az adminisztráció, biztosan lesz “Putyin–Trump dinamika”. Alapvetően az interjú során Rubio végig nagyon ügyesen fogalmazott: kicsit mindenki megtalálhatta a mondatát benne, aki szörnyülködni akart, azokat emelheti ki, aki megnyugvást keresett, találhatott. Itt a kongresszusi leirata is.
⚡ Musk ante portas. Az amerikai sajtó liberális fele Elon Musk embereinek intézkedésein borult ki a napokban. Musk ugyanis több helyen kért csapatának hozzáférést kritikus adatokhoz. Legyen szó az államháztartás kifizetőrendszeréről vagy más adatbázisokról, a mintázat ugyanaz volt: megérkeznek Musk emberei, követelik a hozzáférést, azt a helyi kormánytisztviselők jogszerűen megtagadják, majd ezeket a kormánytisztviselőket felfüggesztik és megy az adatkábelezés. AI-val néznék át a teljes államigazgatást.
Jogi értelemben az a gond, hogy Musk “kinevezése” nem teszi őt hivatalos kormánytaggá, a DOGE nem egy minisztérium, és az ő nemzetbiztonsági átvilágítása sem a legmagasabb szintű. Így ténylegesen ő sem férhetne hozzá ezekhez, nemhogy az emberei.
Steve Davis az alagútásós Musk-vállalkozásból jött át DC-be, míg Brian Bielde HR-es volt a SpaceX-nél, most már Office of Personnel Management-tanácsadó (ez tulajdonképp a kormány HR-je); Thomas Shedd a szövetségi ügynökségek felügyeletébe (General Services Administration) kerül mérnökként a Teslából, és több más személyről is érkeztek hírek. Musk masszívan nekifogott a költségcsökkentő hadjáratnak, ami a szövetségi kormányzati szervek megvágását illeti. Nem átalakítását, hanem azok lebontását – és ez egy fontos különbség.
Erről beszélt friss New York Times interjújában Steve “börtönviselt” Bannon is, aki szerényen magát Trump 2014-es feltalálójának tartja, ugyanakkor nagyon alaposan megvilágítja a MAGA-mozgalom populista-nacionalista gyökereit, amelyek végül képesek voltak a spanyolajkú szavazókat is megszólítani. Bár Muskot láthatóan veszélyes techofeudalistának tartja, a kormányzat, a deep state lebontásában osztoznak szándékaikban. Ez pedig már zajlik, Musk maga állított le újabb kifizetéseket.
Kicsit úgy lehet a világ ezzel, mint Orbán Viktor tusványosi beszédeivel: minden elhangzik, csak egyesek nem hallják ki belőle, mások nem akarják elhinni, pedig ott van. Most is ez történik: Trumpék tényleg radikális mértékben átalakítják az USA vezetését.
☎️ Európa és Magyarország mit várhat? Rubio több mint egy tucat külügyminiszterrel telefonált a Trump beiktatása utáni héten, köztük négy európaival – a lengyel Radosław Sikorski, a lett Baiba Braže, a litván Kęstutis Budrys és az olasz Antonio Tajani a szerencsések –, de az EU képviselőivel először január 28-án állt szóba. Kaja Kallas és Rubio beszélgetésük során egyetértett abban, hogy továbbra is maximális nyomást kell gyakorolni Moszkvára annak érdekében, hogy Ukrajnában igazságos és fenntartható béke jöjjön létre.
Trump hétfőn már az ukrán ritkaföldfémekért cserébe támogatást ajánlott Kijevnek, Peszkov azonnal be is szólt.
Miközben Dánia, az EU és a NATO azt tervezte, hogy Trump harcias grönlandi retorikájára válaszul csendben marad, Mette Frederiksen dán miniszterelnök múlt kedden Berlin, Brüsszel és Párizs között őrült száguldozással igyekezett támogatást szerezni, ami többet mond minden szónál.
Hogy Szijjártó nem volt a külügyminiszterek első sorában az EU-ból, pedig Lettország és Litvánia odafértek, az nem jó hír a magyar diplomáciának. A radikális Kína-ellenesség (mint a Panama-csatorna körüli befektetések dekínaizálása) is aggasztó, mert amit szabad Trumpnak (egyezkednie Kínával), azt nem szabad a többieknek. Orbán Viktor Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúja e szempontból nem tartalmaz újat. Meglátjuk, majd mi jön ki Alice Weidel AfD-pártfőfitkárral való beszélgetéséből.
Rövid híreink a világból
|
🔗 Hogy áll az RCINK?! Múlt hónapban Putyin és Maszúd Peszeskján iráni elnök 20 éves stratégiai partnerségi megállapodást kötött, amelynek értelmében fokozzák az együttműködést a titkosszolgálati munka, a haditengerészeti gyakorlatok, a közös fenyegetések elhárítása és a közös kiképzés terén. Szemben a tavalyi orosz–észak-koreai paktummal, ebben a dokumentumban nem szerepel közös védelmi klauzula.
Folyik a szíriai rezsim beárazása. Az új szíriai hatóságok felbontották a Tartusz tengeri kikötőjének üzemeltetésére vonatkozó megállapodást az orosz Sztroj Transzgaz vállalattal a Kommerszant szerint. A Kreml hivatalosan nem kommentálta a híreket. A katonai eszközök kivonása zajlik, de közben az oroszok az első állami látogatásukat is megejtették Damaszkuszban, bár ez nyilván nehéz beszélgetés volt – mégiscsak Moszkvában bújkál Aszad, és vele együtt bombázták még pár hete a mostanra hatalomba jutott “lázadókat”.
Hogy az RCINK mozgolódása másokat is felbújt, arra az ékes bizonyíték, hogy Japán a NATO-hoz akkreditált, önálló képviseletet nyitott Brüsszelben januárban, az Oroszországgal és Észak-Koreával szembeni közös fenyegetésre hivatkozva. De Kína sem rest, óriási új katonai főparancsnokság építésébe fogott, az FT szerint ez tízszer nagyobb, mint a Pentagon.
Észak-Korea úgy tűnik, hogy visszavonta csapatait az ukrán frontvonalról. Lehet, az óriási veszteségek még Phenjannak is túlzónak tűntek, illetve csak most kezdik el feldolgozni a nyelvi korlátok jelentőségét, a taktikai kiképzés hiányát. Kim nem fog kiszállni a háborúból, csak újraterveznek.
🇧🇪 Jó hírek rovat: Belgiumnak van új kormánya! Bart de Wever az ötpárti kormánykoalícióval becsúszó szereléssel kapta meg a szövetségi miniszterelnöki széket. Pénteken járt volna le a király által szabott közel hét hónapos határidő, amely után új választást írt volna ki. Az ötpárti koalíció a flamand szempontokat egész sikeresen hozza be, mivel hosszú idő után a frankofón Vallóniában is jobboldali(bb) a kormány, tehát megvágni tervezik a munkanélküli segély kifizetési idejét, de például bevezetnék az árfolyamnyereség-adót, holott eddig Belgium kvázi adóparadicsom volt a gazdagoknak. |
A Kongói Demokratikus Köztársaság (DRC) keleti felében újra forr a háború, Burundi, Ruanda és ENSZ-kéksapkások, különböző lázadó csoportok mögött sorakoznak fel
🇨🇩 Afrikai csatározások. A múlt heti jó hírünk a kongói természetvédelemmel kapcsolatban igencsak tiszavirág-életű lehet. Azóta az M23 milícia csapatai elfoglalták az kelet-kongói Goma tartományi központot és Kinshasa felé tartanak, ahol a nyugati követségeket ostromolták tüntetők. Goma ostroma 700 halottal és 2800 sebesülttel járt, majd a Kivu tartományba való betörés során ENSZ-békefenntartók is áldozatul estek.
Ezek között ráadásul dél-afrikai kéksapkások is voltak, így a ruandai Paul Kagame és a dél-afrikai Cyril Ramaphosa elnök közt éles szóváltás alakult ki. Kagame lényegében félti a kelet-kongói befolyását a dél-afrikai erőktől.
A régi elnök, Joseph Kabila is érdekelt lehet az M23-ban, amely tagja a szintén Kabilával kapcsolatba hozott AFC-platformnak. Kabila bojkottálta az előző választást, és Ruandával is jó a kapcsolata, úgyhogy minden adott, hogy felhasználja ezt a szövetségét a mostani elnök, Félix Tshisekedi elmozdítására. Az M23 vezetője mindenesetre az a Corneille Nangaa, aki korábban a kongói választási bizottság feje volt Kabila idején.
Nangaa egyértelműen fogalmaz, miszerint az amúgy tuszikból álló M23-nak kongói államépítő céljai vannak. Kérdés, hogy a jelenlegi elnök vajon a lázadók ruandai támogatásával szemben a burundiakra akar-e támaszkodni, mert akkor kész a regionális konfliktus. A burundi kormány szintén kb. 10 ezer katonával már jelen van Bukavu környékén Kongóban, éppen az M23-mal szemben is harcolva.
Még érdekesebb, hogy folyosói pletykák szerint Kabila a korábban megszerzett vagyonának egy részét talán épp a Teslába fektette. A keleti kongói tartományból pedig nem a több ezer kilométerre lévő nyugati tengerparton keresztül viszik ki a ritkaföldfémeket, hanem Ruanda felé.
Kabila családja érdekelt az ország legnagyobb telekom hálózatában, gyémántbányák licenszeiben, 71 ezer hektár földben és a 13 év regnálása után kb. 2 milliárd dollárban (szerény becslés) és további 80 vállalatban, köztük olajkitermelésben is.
A körülbelül 6000 fős M23-at több ezer ruandai katona támogathatja. A fegyverzetük a beszámolók szerint komoly. A nemi erőszakot is bevetik.
Hogy Donald Trump pont ekkor veszi szankciók fókuszába Dél-Afrikát, amikor Musk barátja feltételezett szövetségesét, Kabilát épp hátráltatnák? Lehet, nem véletlen!
Comments